Munkacsoportok
A NESSI-Hungary tevékenysége hat szakmai és egy alkalmazási munkacsoportban realizálódik:
Folyamatmenedzsment, Interoperabilitás, Architektúrák – szolgáltatás-orientált architektúra (SOA), Szoftvertechnológia, IT biztonság és kritikus infrastruktúrák védelme (CIIP), Szoftverminőség, e-Közigazgatás.

A NESSI-Hungary tagjai a Munkasoport Jelentkezési Lap kitöltésével tudnak bekapcsolódni a szakmai munkába. Kérjük a kitöltött jelentkezési lapot küldjék el a következő címre vagy faxszámra:
BME Informatikai Központ - NESSI-Hungray
1117 Budapest Magyar tudósok körútja 2.
06 1 463 1387
06 1 463 1188
A munkacsoportok szakmai tevékenysége:
 |
1. FOLYAMATMENEDZSMENT |
Munkacsoport vezetője: Dr. Reszler Ákos |
|
A rugalmas alkalmazásintegráció, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes szoftverek és szolgáltatások, a több intézményre kiterjedő működés azt igényli, hogy a rendszerek működése, a szolgáltatási folyamatok egységesen és egyértelműen, magas szinten legyenek leírhatók. A leírással szemben az is elvárás, hogy alkalmas legyen a domain-szakértők és az IT szakemberek közötti kommunikációra, azaz mindkét oldal számára világosan érthető legyen. A formalizálás lehetővé teszi a leírások automatikus feldolgozását és ellenőrzését.
|
 |
2. INTEROPERABILITÁS |
Munkacsoport vezetője: Dr. Kondorosi Károly |
|
A technikai és szemantikai interoperabilitási követelmények meghatározása, folyamatos karbantartása. Az interoperabilitás lényeges eleme a nyílt szabványok létezése és elfogadása abban a körben, amelyikben az interoperabilitást biztosítani kell. A moduláris építkezés, a szállítói piac megnyitása, a fejlesztések felgyorsítása érdekében több szinten és több területen szükséges szabványok kialakítása. Több szervezetet érintő, integrált szolgáltatások esetén az együttműködés több, egymásra épülő szinten vet fel problémákat.
|
 |
3. ARCHITEKTÚRÁK-(SOA) |
Munkacsoport vezetője: Török Tamás |
|
Az egységes rendszerarchitektúrához, a szolgáltatás-orientált működési módhoz, valamint az interoperabilitási és biztonsági követelmények realizációjához adekvát fejlesztési módszertan és technológiai eszközrendszer, mint platform meghatározása. Felhasználói szemszögből egységes, egymásra épülő, összetett, egymáshoz kapcsolódó folyamatok kialakítása csak akkor lehetséges, ha az egyes rendszerek egy közös, folyamatosan bővülő, a változási igényeket rugalmasan követni képes, szoláltatói infrastruktúrához kapcsolódnak. Ezt a követelményt közös architekturális koncepcióra alapozva, egységes, szolgáltatás-orientált működést támogató fejlesztési módszertannal lehetséges elérni.
|
 |
4. SZOFTVERTECHNOLÓGIA |
Munkacsoport vezetője: Dr. Charaf Hassan |
|
A korszerű alkalmazásfejlesztés modern szoftvertechnológiát követel. Az új irányzatok az objektum-orientált megközelítést továbbfejlesztik a komponens alapú, a modell alapú, az aspesktus-orientált fejlesztés felé. A fejlesztések az ideális, varratmentes fejlesztési technológia elérését célozzák meg, melyekben a feladatok, követelmények és a modellek, illetve a modellek és a forráskód között húzódó, ma még jelentős fogalmi és technológiai rések eltüntethetők, de legalábbis csökkenthetők.
|
 |
5. IT BIZTONSÁG ÉS KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK VÉDELME (CIIP) |
Munkacsoport vezetője: Dr. Suba Ferenc |
|
A társadalom működése nagymértékben függ az infokommunikációs rendszerek és az általuk összekapcsolt, illetve vezérelt létfontosságú, ún. kritikus infrastruktúrák (pl. energia, közlekedés, pénzügyi rendszer, elektronikus kormányzat) biztonságától. Ezért az ICT biztonságának kutatása és fejlesztése összekapcsolódik az ún. kritikus információs infrastruktúrák (vertikálisan az infokommunikációs szektor, horizontálisan az egyéb szektorokhoz tartozó kritikus infrastruktúrákat vezérlő és összekapcsoló informatikai rendszerek) biztonsági kérdéseivel.
|
 |
6. SZOFTVERMINŐSÉG |
Munkacsoport vezetője: Dr. Gyimóthy Tibor |
|
A szoftver minőségét alapvetően kétféle módszerrel lehet biztosítani: a szoftvertermék, illetve a szoftverfejlesztési folyamat minőségbiztosításával. A szoftvertermék minőségbiztosítása magában foglalja a forráskód és egyéb dokumentumok (követelményspecifikáció, rendszertervek, stb.) analízisét, mérését és auditját (statikus tesztelés), valamint a hagyományos értelemben vett tesztelést, hibakeresést. A folyamat minőségbiztosítása meghatározza a szoftverfejlesztés tevékenységeit (pl. projekttervezés és követés, követelményspecifikáció, fejlesztés, tesztelés, hibajavítás, használatba vétel, konfigurációkezelés stb.) és a tevékenységek során elvégzendő feladatokat, azok szereplőit és elvárt eredményeit.
|
 |
7. E-KÖZIGAZGATÁS |
Munkacsoport vezetője: |
|
Az elektronikus közigazgatás modernizációja magába foglalja a teljes közigazgatási és önkormányzati tevékenység szolgáltatás-központú átalakítását. Az önálló alrendszer-fejlesztéseknek végül olyan teljes közigazgatási rendszert kell eredményeznie, melynek szerteágazó szolgáltatásait az ügyfélkapun keresztül, sikeres azonosítást követően, egyablakos módon úgy lehet igénybe venni, hogy a szolgáltatást több alrendszer interoperábilis, biztonságos együttműködése zökkenőmentesen biztosítsa. Az integrált szolgáltatás-biztosítás feltételezi a primer szolgáltatáshalmaz egyértelmű, konzisztens folyamat-leképezését, az alrendszerek interoperabilitási és biztonsági követelményeknek való megfelelését, és a gyors, rugalmas módosíthatóságot támogató, szisztematikus rendszerfejlesztési módszerek és eszközök használatát. Az e-közigazgatás, mint alkalmazásfejlesztés az interoperábilis és biztonságos rendszer kialakítása érdekében egységes feladat- és követelményspecifikációs, valamint fejlesztés módszertani platformot igényel, mely még európai szinten is kevéssé, hazai viszonylatban azonban jelenleg egyáltalán nem áll rendelkezésre.
|